Alapszabály

(A 2016. október 20-án módosított alapszabály egységes szerkezetbe foglalva)

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I./1. Az egyesület elnevezése, székhelye.
1. Az egyesület neve: Német Vizslások Egyesülete
2. Az egyesület székhelye: 7143 Őcsény, Radnóti u. 13.
3. Az egyesület elnevezésének rövidítése: NVE
I./2. Az egyesület célja.
1. Rövid és drótszőrű német vizsla kutyákat kedvelők, tartók és tenyésztők egyesületbe tömörítése, a fajták védelme.
2. A kutyatartás hagyományainak és szabályainak ismertetése, terjesztése. Különböző kynológiai tárgyú tanfolyamok, előadások, vizsgák és versenyek szervezése.
3. Kutyás bemutatók és sport szervezése, lebonyolítása.
4. Az egyesület tagjainak érdekvédelme és képviselete.
5. Tenyészállat minősítések és bírálatok szervezése.
6. A fajták kiképzésével és bírálatával foglalkozók oktatása.
7. Különböző szintű kiállítások, szemlék, bemutatók rendezése.
8. Együttműködés más külföldi egyesületekkel és klubokkal.
9. Elismert fajtagondozói minősítés. Törzskönyvezés előkészítése, alomellenőrzés megszervezése és ennek, mint Magyar Törzskönyv (MET) vezetése.

II. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, JOGÁLLÁSA,KÉPVISELETE,TEVÉKENYSÉGE
II./1. Az egyesület szervezete.
1. Taggyűlés
2. Elnökség
3. Elnök
4. Alelnök és Tenyésztési vezető
5. Gazdasági felelős
6. Vizsga és versenyfelelős
7. Titkár
8. Sajtó-felelős
9. Fegyelmi Bizottság
10. Fajtaszekció-vezetők
11. Területi képviselők
II./2. Az egyesület jogállása.
Az egyesület a tagok közös, tartós Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítására lét­rehozott, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. A egyesület céljai megvalósítása ér­dekében, a célokat nem veszélyeztető mértékű, korlátozott gazdasági tevékenységet folytat.
A gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, az az egyesület céljaira kell fordítani.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezett pártoktól független és azok­nak anyagi támogatást nem nyújt.
II./3. Az egyesület képviselete
1. Egyesületet az Elnök képviseli. Képviseleti joga önálló és az egyesület tevékenységének egészé­re kiterjed.
2. A képviseletet az Elnök akadályoztatása esetén az egyesület Alelnöke látja el. Az egyesület Alelnökének képviseleti joga az Alapszabály szerinti feladatkörében önálló.
3. A taggyűlés, valamint az egyesület Elnöke a feladatkörükben tartozó egyes ügyek csoportjában az egyesület más tagját is meghatalmazhatja a képviseletre.
4. A képviseletet meghatalmazás útján ellátó köteles a meghatalmazónak soron kívül beszámolni.
II./4. Az egyesület tevékenysége.
1. Az egyesület az Alapszabály szerinti célok megvalósítása érdekébe szervezi, segíti és összekap­csolja tagjai tevékenységét. Ennek keretében a rövid és drótszőrű német vizslafajtákat érintő tevékenységet végez a kutyák tartásával, tenyésztésével, tartásával és kiképzésével kapcsolat­ban.
2. Törekszik kapcsolatot kialakítani a hasonló céllal működő hazai és külföldi egyesületekkel és szövetségekkel.
3. Szakmai tárgyú ismeretterjesztő anyagokat bocsát ki és megjelenteti az egyesületi híradót.
4. Elősegíti a tagok külföldi kiállításon és versenyeken való részvételét, valamint segíti a jó minőségű tenyészállatok külföldről történő beszerzését, illetve a hazai tenyésztésű kutyák kivitelét.
5. Tenyésztő-szervezeti feladatokat lát el a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően.

III. TAGSÁGI VISZONY
III./1. Az egyesület tagjai.
- rendes tagok
- tiszteletbeli tagok

1. Az egyesület rendes tagja az lehet, aki az egyesület alapításakor készült jegyzőkönyvet vagy jelenléti ívet aláírta vagy az alapítást követően csatlakozott az egyesülethez, továbbá rendelkezik legalább egy, az egyesülethez tartozó regisztrált kutyával és a tagdíjat megfizette.
2. Tiszteletbeli tag felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a taggyűlés dönt. A felvételhez a jelenlévő tagok több mint felének szavazata szükséges.
3. Tiszteletbeli tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, azt támogatni, szavazati joggal azonban nem rendelkezik és nem választható az egyesület Elnökségébe. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni.
4. Kiemelkedő érdemeket szerzett személyek tiszteletbeli elnökké választhatók. A tiszteletbeli elnököt a közgyűlésre és az elnökségi ülésekre meg kell hívni.
III./2. A tagsági viszony keletkezése.
1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület céljaival és működési elve­ivel egyetért, elfogadja az Alapszabályt, a tagdíjat határidőre megfizeti, továbbá vele szemben az Alapszabályban meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn.

2. A tagsági viszony létesítését „Belépési nyilatkozat” benyújtásával lehet kezdeményezni, amely­ben utalni kell arra is, hogy a belépő tag rendelkezik egy a tenyésztő szervezethez tartozó regisztrált kutya - egyeddel, melyet a származási lappal igazolni köteles. A kutyatartás alól az Elnökség javaslatára a taggyűlés felmentést adhat. A tagfelvételi kérelmet – ha az a feltéte­leknek megfelel – az Elnökség a következő taggyűlés elé terjeszti.
3. A tagsági viszony a „Belépési nyilatkozat” elfogadása esetén a nyilatkozat benyújtásának idő­pontjában visszamenőleges hatállyal jön létre.
4. A tagok részére az egyesület tagsági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a tagsági viszony kezdetét.
5. A tagsági igazolvány kiállításával egy időben köteles a tag a tárgyévi tagdíjat befizetni.
6. Az éves tagdíj mértéke 5.000 Ft. További 3.000 Ft összeget fizet az a belépő tag, aki nem tag­ja más hasonló egyesületnek.
7. Nem lehet tagja az egyesületnek:
- a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban meghatározott időn belül az, akit az egyesület taggyűlése kizárt.
- akit az állatvédelmi vagy tenyésztési szabályok megsértése miatt, eb jogtalan birtoklása miatt vagy ebtenyésztéshez, kiképzéshez, eb adásvételhez kapcsolódó bűncselekmény miatt vagy vadászathoz kapcsolódó bűncselekmény miatt bíróság jogerősen elmarasztalt.
III./3. A rendes tag alapvető jogai és kötelezettségei.
1. Az egyesület tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein. A taggyűlésen kérdést intézhet az egyesület tisztségviselőihez, az Elnökség tagjaihoz, a Fegyelmi Bizottság elnökéhez.
2. Választhat és választható – ha vele szemben kizáró ok nincs – az egyesület szerveibe.
3. Az egyesület bármely szervének törvénysértő határozata ellen – tudomásra jutástól számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat.
4. A taggyűlésen szóban, egyébként írásban javaslatot tehet és véleményt mondhat az egyesületet érintő kérdésben.
5. Kötelessége közreműködni az egyesület céljainak megvalósításában.
6. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.
7. Köteles az egyesület Alapszabályát, szabályzatait, taggyűlési és Elnökségi határozatait, az eb­tartásra vonatkozó jogszabályokat betartani.
8. Köteles a tagdíjat rendszeresen, egy összegben, legkésőbb a tárgyév utolsó napjáig átutalással vagy csekken befizetni.
III./4. Tagsági viszony megszűnése.
1. A tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával,
- a tagsági viszony egyesület általi felmondásával,
- kizárással,
- kilépéssel.
2. A tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel fel lehet mondani, ha a tag az Alapszabályban rögzí­tett, a tagságra vonatkozó feltételeknek nem felel meg. A felmondásról az egyesület taggyűlése dönt, amely döntés ellen a Szekszárdi Törvényszéknél lehet jogorvoslattal élni.
3. A tagok sorából kizárható, aki az egyesület tevékenységére, működésére vonatkozó jogszabályo­kat, az egyesület Alapszabályát vagy taggyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti. A kizárásról a fegyelmi eljárás lefolytatása után első fokon a fegyelmi bizottság, másodfokon a taggyűlés dönt.

IV. A TAGGYŰLÉS
IV./1. A Taggyűlés szervezete és hatásköre.
1. A taggyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. A taggyűlés megfelel a Ptk. Harmadik könyv VIII. 3:72. §-ban leírt közgyűlésnek.
2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b) a Fegyelmi és Etikai Szabályzat elfogadása és módosítása,
c) az éves költségvetés elfogadása,
d) a tagdíj mértékének megállapítása,
e) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kimondása.
f) az Elnökség, Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
g) az egyesület éves beszámolójának elfogadása,
h) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,
i) a rendes tag és tiszteletbeli tag felvétele,
3. Az egyesület tagjai jogaikat a taggyűlésen csak személyesen gyakorolhatják.
IV./2. A taggyűlés ülései.
1. A taggyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alakalommal ülésezik.
2. A taggyűlést az elnök hívja össze. A meghívót az ülés tervezett napirendjeinek megjelölésével, a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztésekkel együtt, legkésőbb az ülés időpontját meg­előző 14. napon kell kiküldeni.
3. A taggyűlést össze kell hívni ha a tagok több mint egyharmada a cél megjelölésével az elnöktől kéri, továbbá a Ptk. Harmadik könyv VIII.3:81 §-ában meghatározott esetekben.
IV./3. A taggyűlés működése.
1. A taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.
2. Ha a taggyűlés határozatképtelen, legkésőbb az eredeti időpontot követő egy órán belüli idő­pontra új taggyűlést kell összehívni, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt taggyűlés időpontja az eseti meghívóban meghatározható, ez esetben ismételt meghívót küldeni nem kell.
3. A taggyűlést az elnök vezeti. Az ülésvezetés körében:
- szavazásra bocsátja az ülés napirendjét,
- megnyitja és lezárja a vitát az egyes napirendek, előterjesztések és javaslatok felett,
- szót ad a felszólalásra jelentkezőknek,
- szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.
4. A taggyűlés nem nyilvános, azon csak a tagok és az Elnökség által meghívottak vehetnek részt.
IV./4. Határozathozatal.
1. A taggyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.
2. A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Alapszabály módosításához a jelen­lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának megvalósításához és az egyesület megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Az elutasított határozati javaslat ismételt szavazásra ugyanazon taggyűlésen nem bocsátható.
4. A határozatokat évente 1-gyel kezdődő, folyamatosan emelkedő sorszámmal és a határozatho­zatal évének, hónapjának és napjának feltüntetésével, valamint a határozatot hozó taggyűlés rö­vidítésével: „Tgy” kell ellátni.
5. A határozatokat az egyesület honlapján, legkésőbb a határozathozatalt követő 30, napon közzé kell tenni, továbbá a soron következő híradóban meg kell jelentetni.
6. A Taggyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy jogi személy terhére másfaj­ta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy ala­pítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
IV./5. Jelölő Bizottság
1. A jelölő bizottság feladata a tisztségviselő választáshoz a tagság véleményét tükröző jelöltlis­ta összeállítása. Elnökéről és tagjairól a tisztségviselő választást megelőző taggyűlés határoz. Személyükre az egyesület elnöke tesz javaslatot, de javaslattételre bármely más tag is jogosult.
2. A jelölő bizottság a hozzá beérkezett jelöléseket köteles a taggyűléssel ismertetni.
3. A taggyűlésen bármely tagnak jogában áll kezdeményeznie, hogy valaki a jelöltlistára kerüljön.
4. A jelölő bizottság által előkészített jelöltlista elfogadásáról a taggyűlés határoz.
IV./6. Szavazatszámláló Bizottság.
1. A szavazatszámláló bizottság feladata a taggyűlési határozathozatal során a határozatképesség folyamatos ellenőrzése és a szavazatok összeszámlálása. Elnökéről és tagjairól a taggyűlés ha­tároz. Tagjaira az egyesület elnöke tesz javaslatot, de javaslattételre bármely más tag is jogosult.
IV./7. A taggyűlés jegyzőkönyve.
1. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét,
b) napirendet és az előterjesztők neveit,
c) az előterjesztett határozati javaslatokat,
d) az ülésen elhangzott hozzászólások, kérdések, válaszok rövid lényegét,
e) a szavazások eredményét, külön feltüntetve az "igen”, „nem”, „tartózkodott” szavazatok arányát.
f) a határozat pontos szövegét, szükség esetén annak személyi és időbeli hatályát.
2. A jegyzőkönyvet az elnök, jegyzőkönyvvezető és a taggyűlés által választott két hitelesítő írja alá.
3. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a meghívó, az írásos előterjesztések, valamint a taggyűlésen felvett jelenléti ív.
4. A taggyűlés jegyzőkönyvébe és az egyesület irataiba az egyesület bármely tagja előzetes érte­sítés alapján betekinthet, arról másolatot készíthet. Az egyesület beszámolójába előzetes érte­sítés alapján bárki betekinthet.

V. ELNÖKSÉG
1. Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve, amely két taggyűlés között az egyesület ügyeit folyamatosan viszi.
2. Az Elnökség 6 tagból áll, akiket a taggyűlés választ meg nyílt szavazással, négy évi időtartamra.
3. A Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.
4. Az Elnökség ülése nem nyilvános, azon csak az Elnökség tagjai, az Alapszabály vagy taggyűlési határozat alapján erre feljogosítottak és meghívottak vehetnek részt.
5. Az Elnökség ülését a napirend megjelölésével az elnök hívja össze, úgy, hogy a meghívottak az ülést megelőző nyolc nappal előbb kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.
6. Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az ülést az Elnök vezeti. Ha határozatképtelenség miatt az ülést el kell napolni, azt változatlan napirenddel egy órán belül össze kell hívni, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
7. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
- az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
- a beszámolók elkészítése és azok taggyűlés elé terjesztése,
- az éves költségvetés elkészítése és annak taggyűlés elé terjesztése,
- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználása és befektetésre vonatkozó, a taggyű­lés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
- az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
- a taggyűlés összehívása és az egyesület szerveinek értesítése,
- a taggyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
- részvétel a taggyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
- a tagság nyilvántartása,
- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele,
- az ebtenyésztő szervezeti működéshez kapcsolódó szabályzatok kialakítása és aktualizálá­sa a jogszabályi és szakmai elvárásoknak megfelelően.
8. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
9. A határozatokat évente 1-gyel kezdődő, folyamatosan emelkedő sorszámmal és a határozat­hozatal évének, hónapjának és napjának feltüntetésével, valamint a határozatot hozó Elnökség rövidítésével: „Eln.” kell ellátni.
10. Az Elnökségi határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. A napi ügyvitel lebonyolításához az Elnökség feladatait Elnökségi határozat alapján tagjai között feloszthatja vagy részfeladatok elvégzésére az Elnökségen kívüli tagot is felkérhet.
12. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyre a taggyűlés jegyzőkönyvére vonat­kozó szabályokat kell alkalmazni.
13. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesz­tés büntetésre ítéltek, míg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VI. TISZTSÉGVISELŐK
VI./1. Az egyesület elnöke.
1. Az egyesületet az elnök képviseli. Képviseleti és aláírási joga önálló. Tevékenységéért a tag­gyűlésnek felelős.
2. Az egyesület elnökét az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szavazással négy évi időtartamra
3. Feladatköre:
- gondoskodik a taggyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról,
- felügyeli, ellenőrzi és irányítja az Elnökség tevékenységét,
- a taggyűlés elé terjeszti az Elnökség által jóváhagyott éves beszámolót,
- az éves költségvetés főösszegén belül 100.000,-Ft összeg erejéig átcsoportosítást hajthat végre,
- kötelezettséget vállal az éves költségvetés terhére az abban meghatározott jogcímeken,
- gyakorolja az utalványozási jogot,
- ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az alapszabály, a taggyűlés, illetve az Elnökség hatá­rozata ráruház.
4. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásához az elnök vagy az alelnök aláírása is szükséges.
VI./2. Az egyesület alelnöke és tenyésztési vezetője.
1. Az egyesület alelnökét az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szavazással négy évi időtartamra.
2. Feladatköre:
- teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt, annak távolléte esetén ellenjegyzi az egyesület pénzügyi bizonylatait,
- Tenyésztési Szabályzatból eredő feladatok végrehajtása,
- ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az alapszabály, a taggyűlés, illetve az Elnökség ha­tározatai, továbbá az elnök határoz meg.
VI./3. A gazdasági felelős.
1. A gazdasági felelőst az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg, nyílt szavazással négy évi időtartamra.
2. A gazdasági felelős intézi az egyesület gazdasági ügyeit, ennek megfelelően:
- ellátja a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja,
- elkészíti az Elnökségi beszámolónak a pénzügyi és vagyonkezeléséről szóló részét,
- együttműködik az egyesület által alkalmazott pénzügyi és könyvelői feladatokat ellátó személ­lyel, szervezettel és figyelemmel kíséri az egyesület használatában lévő eszközök használatát,
- beszedi a tagdíjat és arról nyilvántartást vezet,
- ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
VI./4. Vizsga-és versenyfelelős.
1. Az egyesület vizsga-és versenyfelelősét az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szavazással négy évi időtartamra.
2. A vizsga-és versenyfelelős feladata a munkarendezvények és a hozzá tartozó adminisztráció összefogása, szervezése.
3. Feladatköre:
- elkészíti az egyesület rendezvénytervét és az Elnökség elé terjeszti,
- felkéri és hivatalosan kikéri a munkarendezvények lebonyolításához szükséges bírókat és felkéri a vezető bírót,
- a rendezőktől összegyűjti a rendezvényhez kapcsolódó teljesítményvizsgálati dokumentációt és azt évente összesíti,
- gondoskodik a rendezvények megfelelő szerv felé történő bejelentéséről.
VI./5. Titkár.
1. Az egyesület titkárát az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szavazással négy évi időtartamra.
2. Vezeti az egyesület nyilvántartásait, ellátja az iratkezelési feladatokat.
3. Ellátja az egyesület igazgatási és jogi feladatait.
VI./6. Sajtó-felelős.
1. Az egyesület sajtó felelősét az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szava­zással négy évi időtartamra.
2. Feladatköre:
- felelős az egyesület nyilvánossági tevékenységéért,
- szerkeszti az egyesület honlapját és híradóját az Elnökség irányelvei alapján.
VI./7. Összeférhetetlenségi szabályok.
1. Az Elnökség tagjai az egyesülettel nem létesíthetnek munkaviszonyt vagy munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyt.
2. A fajtaszekció-vezető, területi képviselő és tenyésztési vezető tisztségek kivételével nem lehet az egyesület tisztségviselője az, aki az egyesület más tisztségviselőjének közeli hozzátartozója, élettársa.
3. A megválasztást követően kialakult összeférhetetlenséget 30 napon belül lemondással vagy visszahívással meg kell szüntetni.
VI./8. Fegyelmi Bizottság.
1. A Fegyelmi Bizottság elnökét és két tagját az egyesület tagjai sorából a taggyűlés választja meg nyílt szavazással négy évi időtartamra.
2. A Fegyelmi Bizottság gyakorolja a fegyelmi jogkört az egyesület tagjai felett és a Bizottság közvetlenül a taggyűlésnek felelős.
3. A Fegyelmi Bizottság feladat a fegyelmi eljárások lefolytatása, a fegyelmi határozatok megho­zatala. Hatáskörére és az eljárásra a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban foglaltak az irányadóak.
4. A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez az elnök és a két tag jelenléte szükséges.
5. A Fegyelmi Bizottság elnöke az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt, akadályozta­tása esetén az egyik bizottsági tag helyettesíti.
6. A Fegyelmi Bizottság elnöke évente beszámol a taggyűlésnek a Bizottság tevékenységéről, valamint az egyesület fegyelmi helyzetéről.
VI./9. Fajtaszekció vezetők.
1. Fajtaszekció-vezetők feladata az adott teljesítmény vizsgálati és tenyésztési szabályrendszeré­nek szakmai felügyelete.
2. A fajtaszekció vezetőket az Elnökség kéri fel.
3. A fajtaszekció-vezetőket az Elnökségi ülésekre meg kell hívni, azokon tanácskozási joggal léphetnek fel.
VI./10. Területi képviselők.
1. A területi képviselők feladata egy meghatározott régióban az egyesület képviselete, továbbá az egyesület szabályzataiban, határozataiban a rájuk rótt feladatok elvégzése.
2. A területi képviselőket bármely tag javaslatára az Elnökség kéri fel.
3. A megbízást követő taggyűlésnek a kinevezést jóvá kell hagynia.
VI./11. Fegyelmi eljárás.
1. Ha az egyesület tagja jogszabályt, Alapszabályt, továbbá taggyűlési vagy Elnökségi határozatot sért, fegyelmi eljárás alá kell vonni.
2. A fegyelmi eljárást az egyesület Fegyelmi és Etikai Szabályzata szerint kell lefolytatni.
3. A fegyelmi eljárást bármely tag ellen bármely tag kezdeményezhet az egyesület elnökéhez vagy a Fegyelmi Bizottság elnökéhez írásban eljuttatott bejelentéssel.
4. A fegyelmi eljárásban első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon a taggyűlés dönt.
5. A fegyelmi eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tag a védekezését előadhassa.
6. A fegyelmi döntésről szóló határozatot minden esetben írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyíté­kokat. A határozatot meg kell küldeni a fegyelmi eljárás alá vont tagnak.
7. A fegyelmi határozat meghozatala előtt vizsgálni kell a Ptk. Harmadik könyv, 3:19 §.(2) bekez­désben meghatározott kizáró okokat.
8. A Fegyelmi Bizottság által megállapított fegyelmi büntetés a fellebbezésre tekintet nélkül vég­rehajtható.
9. A taggyűlés fegyelmi határozatával szemben további fellebbezésnek helye nincs.
10. A Fegyelmi Bizottság kizárást kimondó határozat ellen benyújtott fellebbezést, a taggyűlés so­ron következő ülésén külön napirendi pontként köteles tárgyalni.
11. A Fegyelmi Bizottság kizárást kimondó határozatát a Fegyelmi Bizottság elnöke köteles a tag­gyűlésen részletesen ismertetni. Az eljárás alá vont tagnak lehetősége védekezését szóban vagy írásban előadni. A taggyűlés bármely tagja kérdést intézhet az eljárás alá vont taghoz és a Fe­gyelmi Bizottság tagjaihoz. A napirendi pont lezárásaként a taggyűlés határozatot hoz a kizá­rásról vagy más fegyelmi büntetésről.
12. A határozathozatalt megelőző vitán és a szavazáson az eljárás alá vont tag nem vehet részt.
13. H az eljárásban érintett tag jelen van, úgy a szavazás eredményét még a taggyűlésen szóban közölni kell vele. A kizáró határozatot írásba kell foglalni és indokolással ellátva a tagnak 30 napon belül meg kell küldeni.
14. A taggyűlés kizáró határozata ellen az illetékes bírósághoz keresettel lehet fordulni.

VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés kiadása főösszegét 10%-nál nagyobb mértékben túllépni csak a taggyűlés jóváhagyásával lehet.
2. Az egyesület főbb bevételei:
- tagdíja,
- egyesület által nyújtott szolgáltatásokért beszedett díjak,
- állami szervtől, helyi önkormányzattól valamint más társadalmi szervezettől kapott támogatás,
- korlátozott vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
3. Az egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel.

VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2013.évi V. törvény (Ptk.), a 2011.évi CLXXV. törvény, a 1996.évi LV. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó köz­gyűlési határozatok az irányadóak.
2. Ezen – egységes szerkezetbe foglalt – alapszabályt az egyesület taggyűlése 22/2016 (10.20) Tgy. számú határozatával egyhangúlag fogadta el.

Dunaföldvár, 2016. október 20.
Eppel János
egyesület elnöke