Tenyésztési szabályzat
NÉMET VIZSLÁSOK EGYESÜLETE
TENYÉSZTÉSI ÉS TÖRZSKÖNYVEZÉSI SZABÁLYZATA
rövidszőrű és drótszőrű német vizslák részére
I.
1. BEVEZETŐ
Fajtákról általában, tenyészcél:
A rövidszőrű és drótszőrű német vizsla fajták sokoldalú vadászkutyák, amelyek a vadászat bármely módjához eredményesen használhatók. A fajták kialakulása – általában – a 19. század végére tehető. A tenyésztés célja mindig a vadászatra alkalmas vizslák tenyésztése volt. Így a kotorék vadászat kivételével szinte minden vadászati módhoz használták őket. A leggyakoribb alkalmazásuk az apróvad vadászata volt és ma is az.
Ebben az időben váltak le a német vadászok az angolok módszerétől: két kutya (egy keresőálló és egy elhozó) alkalmazásától a vadászaton. A két feladatot a német vadászok egy kutyával kívánták megoldani, tehát kellettek olyan fajták amelyek jól keresnek, megállják a vadat és el is hozzák a lelőtt vadat. Szükséges volt a finom orr és az olyan alkat, amely képes a vadászaton adódó feladatokat a vadászok igénye szerint elvégezni.
Ma a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla fajták a vadászaton minden feladat elvégzésére alkalmasak, kiválóak a nagyvad vadászatban, az utánkeresésben (vércsapa) is.
A tenyésztők szigorú szelekció révén jutottak el azokhoz az alaptulajdonságokhoz, amelyek ma is kell, hogy jellemezzék a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla fajtákat: keresés, vadmegállás, elhozás, csapázás, rámenősség a dúvaddal szemben.
Kezdettől fogva a Solms herceg által megfogalmazott cél szerint irányították a tenyésztést: „jót és szépet a vadászat számára!”
Ezt a célt szó szerint ma is követni kell, hogy fajtáink ne váljanak kedvtelésből tartott ebbé, ne váljon sétáló kutyává, hanem maradjon meg arra a célra, amelyekre tenyésztették a gyakorlati vadászat számára.
Az előzőekből következik, hogy tenyészcélunk mind a munkaképességet, mind a küllemet szem előtt tartva, kiegyensúlyozott idegrendszerű a standardokhoz legjobban közelítő, egészséges örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedek legyenek, egységes rendszerben történő ellenőrizhető, kulturált tenyésztés valósuljon meg.
1.1 A Tenyésztési Szabályzat kötelező érvényű minden Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (továbbiakban MEOESZ) tagra és Német Vizslások Egyesülete (továbbiakban NVE) tagjára, akik a MEOESZ által vezetett, az FCI által elismert származási lapra tartanak igényt.
Tenyészteni csak FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standard-be meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert törzskönyvben vagy függelékben. Továbbá teljesítik jelen szabályzat követelményeit.
1.2 Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.
1.3 Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyész egyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.
1.4 Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standard-ében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtett heréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.
1. MINŐSÍTÉSI RENDSZER
A minősítési rendszernél kiemelt fontosságú a munkabeli képességek- és a küllem minősítése. Ezért a következő pozitív kiemeléseket alkalmazza az NVE az eredmények minősítése során.
2.1 Tenyészszemle minősítése
A tenyészszemlén, tenyésztésre javasolt, tenyészthető és nem tenyészthető minősítések kerülnek kiadásra. Tenyésztésre javasolt minősítést csak abban az esetben kaphat egy kutya, ha a nagyon jó küllem mellett a képességvizsgán és ŐTV-n minősíthető eredménnyel teljesít.
A kutyák tenyésztésbe vétele esetén a küllemük megítélésénél csak a standardból kizáró hibák vizsgálatára korlátozódik. A tenyészszemle- és képességvizsga és ŐTV szabályzat a tenyésztési program része.
Eredményes ŐTV – Őszi Tenyész Vizsga – nélkül nem lehet tenyészteni.
2.2 Kiállítási eredmények minősítése
A Hungária Junior Championátus (HJCH), a Hungária Championátus (HCH), valamint a Nemzetközi szépség championátus (ICH) címek is kiadásra kerülnek.
Munkaosztályban való induláshoz: ŐTV vagy Mindenes VV szerzett eredményes minősítés szükséges.
HCH: megszerzéséhez munkából ŐTV szükséges.
Az ICH-hoz az FCI előírása szerint – megfelelő küllemi minősítéssel rendelkező kutyának – Mindenes Vizsla Vizsga teljesítéssel kell rendelkeznie.
Az FCI előírásainak megfelelő kiállítás eredményeit a NVE elismeri, de a tenyésztésbevételt ezen eredmények nem befolyásolják.
2.3 Munkaeredmények minősítése
A tenyészminősítés szempontjából munkaeredményként a következő vizsgán az alább felsorolt teljesítményigazolások és versenyek vehetők figyelembe.
– képességvizsga (KV)
– Őszi tenyészvizsga (ŐTV)
– Mindenes vizsla vizsga (MIVV)
– Nehezített vércsapa vizsga (NVCS)
– Meleg nyúlcsapa vizsga (MNY)
– Field Trial (FT)
– Feltétlen elhozás (FE) (sebzett szőrmés apróvad csapakövetéssel elhozással)
– Feltétlen elhozás lőtt hidegvaddal (FEHV) (lőtt róka kihelyezése erdőbe)
– Duvadnál való viselkedés (DV)
– Valamennyi az FCI előírásainak megfelelő a fajtára kiírt hazai vagy nemzetközi vizsga és verseny
A tenyészthetőséget befolyásoló vagy a fajtagazda külföldi szövetség által szerzett nemzetközi vizsgához nevezési feltételként megszabott munkavizsgák csak a NVE szervezésében teljesíthetők.
Munkaeredmények elérhetők hazai illetve nemzetközi CACT és CACIT versenyeken. A Hungária Munka Championátus (HFTCH) cím feltétele legalább két hazai munkaversenyen CACT cím elnyerése.
2.4 Szűrővizsgálatok eredményei
A tenyésztésbe vétel feltétele a rövidszőrű és drótszőrű német vizsláknál csípőizületi röntgenvizsgálatra történő szűrés.
Csípőizületi dysplasia (HD) szűrés:
A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében szerepelnie kell a kutya tetoválási, vagy mikrochip számának. Az NVE-vel szerződésben lévő, az egyesület által megjelölt állatorvosoknál lehet a szűrést végeztetni. A HD vizsgálatra vonatkozó szűrőlap mellékelve.
Kapják: 1. HD Központ, 2. Állatorvos, 3. Tulajdonos.
Lebonyolítási rend:
az állatorvos 15 napon belül elküldi a HD Központnak, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és 15 napon belül továbbítják a törzskönyvezésre, valamint az eredeti származási lapra rávezetik.
Tenyészthetők a „mentes”, és „majdnem mentes” HD minősítésű kutyák.
A szűrés során az alábbi minősítések adhatók:
– Mentes (HDA1, HDA2) tenyészthető
– Majdnem mentes (HDB1, HDB2) tenyészthető
– Enyhe (HDC1, HDC2) nem tenyészthető
– Közepes (HDD) nem tenyészthető
– Súlyos (HDE) nem tenyészthető
Figyelembe kell venni, hogy a fajtagazda ország – drótszőrű német vizsla szövetség a nemzetközi főtenyészszemléjére csak OCD szűréssel engedi nevezni a vizslákat. Ha nem tesszük meg, kizárjuk magunkat a részvételből.
Javasoljuk, hogy ha lehet szűressük meg a tenyészállatainkat OCD-re és ED-re is.
1. TENYÉSZTÉSBE VÉTEL SZABÁLYAI
3.1 Tenyésztésbe vétel feltételei
3.1.1 Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendős zabad kifutó és emberi odafigyelés.
3.1.2 Tenyésztésbe venni csak olyan rövid és drótszőrű német vizslákat lehet amelyek:
a/ a MEOESZ által kiadott az FCI és az NVE által elismert származási lappal rendelkeznek,
b/ „tenyészthető” minősítést szereztek az NVE tenyészszemléjén, és az
c/ egészségügyi követelményeket teljesíti:
A tenyészegyed rendelkezzen a következő orvosi vizsgálatokkal:
– csipő-dysplasia eredménnyel (mentes, majdnem mentes fokozattal). Ajánlott OCD és ED is.
Tenyésztésből kizáró egészségügyi okok:
– terhelt minősítésű csípő izületi dysplasia (közepes),
– Etrópium, Entrópium pozitív eredmény.
Amennyiben az importált rövidszőrű és drótszőrű német vizsla a származási országban nem lett mikrochippel ellátva, akkor nem lehet a származási lapját honosítani. Az országban átmenetileg tenyésztés ill. kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de az azonosításuk kötelező. Import kutyák csak honosított származási lappal szerepelhetnek.
3.1.3 Olyan rövidszőrű és drótszőrű német vizslát, amelyeknek a szülei az NVE tenyésztés engedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az MEOESZ törzskönyvébe nem vehetők fel.
3.1.4 Az Európai Unióból vemhesen importált szukáknak esetében a származási országból származó tenyésztési engedélyt az NVE elfogadja. Minden más esetben a vemhesen importált szukáknak az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok, kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba.
3.1.5 Az importált kanok esetén, ha a kutya az Ausztriában vagy Németországban tenyészthető címet szerzett, akkor azt az NVE elfogadja. Minden más importált kan esetében, még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak az NVE tenyészszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés után lehet tenyésztésbe állítani.
3.1.6 Külföldi fedeztetésnél NVE tenyésztésbe vétel feltételei mérvadóak. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvező szervezet fedeztetési igazolása alapján.
3.1.7 Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.
3.2 Tenyésztési jogok átruházása – Bérleti szerződés:
Előírás szerint az alom tenyésztőjének az tekinthető, aki a fedeztetés időpontjában a szuka tulajdonosa. A szuka vagy a fedezőkan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását – bérleti szerződést – kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától kölykök leválasztásig (10 hetes kor).
3.3 Tenyésztési alapszabályok:
A megszületett kölykök, – ha azonos fajtájú fajtatiszta kutyáktól származnak, amelyek rendelkeznek FCI által elismert származási lappal és megfelelnek jelen szabályzat előírásainak – származási lapot kapnak és jogosultak FCI által elismert pedigrékre. A megszületett kölyköket a szuka tulajdonosának „Alombejelentő” alkalmazásával be kell jelenteni regisztrációra a leválasztás előtt olyan időben, hogy a kölykök egyedi megjelölése (chip) még a tenyésztőnél megtörténhessen. Ha a kutya eladása nem Magyarországra történik, akkor az új tulajdonos nevére szóló export pedigrét kell kiállíttatni.
3.4 A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai:
3.4.1 A kan kutyákat legkorábban 18 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs.
3.4.2 A szuka kutyát legkorábban 18 hónaposan, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni.
3.4.3 A szuka kutya 6 almot nevelhet fel, a továbbiakban minden pároztatás előtt az NVE tenyésztésvezetőjétől engedélyt kell kérni a pároztatáshoz a szuka kutya bemutatásával. Ezzel a korlátozással célunk, hogy nem megfelelő kondíció ill. betegség esetén ne lehessen tenyésztésben tartani a szukákat.
3.4.4 Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.
3.5 Két kölykezés közötti idő
3.5.1 Két kölykezés között a szukánál egy tüzelést ki kell hagyni. A német vizslánál a normális alomszámnak a 8 kölyök számít.
3.5.2 Ha egy alomban 8 kölyöknél több van, akkor a tenyésztő köteles vagy dajka-kutyát használni, vagy a kölykök póttáplálásáról gondoskodni úgy, hogy az anyakutya kondíciója ne csökkenjen, és életét ne veszélyeztesse. A dajkakutyát – amennyiben elhullik az anyakutya vagy nincs teje – be kell jelenteni, amit az alomellenőr szúrópróbaszerűen ellenőriz.
3.5.3 Két császármetszés után a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztésből.
3.5.4 A törzskönyvezés bejegyzi a szuka származási lapjára és az állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök törzskönyvi, vagy mikrochip számát.
3.5.5 Ezektől a szabályoktól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.
3.6 Elsőfokú rokonok közötti pároztatás
3.6.1 Elsőfokú rokonok közötti pároztatás csak a tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben. A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.
Az elbírálás ideje max.: 30 nap.
3.7 Életteljesítmény
3.7.1 Kanok
A tenyészengedélyhez jutott kanok a kan tulajdonos saját tenyész szukáinak fedezésén kívül évente 10-szer fedezhetnek, és a 20. fedezés után utódellenőrzés keretében kerül elbírálásra, hogy a kan korlátlan fedezési engedélyhez jut a továbbiakban, vagy korlátozás alá esik, vagy a tenyészengedélyét bevonja az NVE.
3.7.2 Szukák
A szukáknak maximális 6 db alma lehet az élete során. Egy szuka után két évente három alom törzskönyvezhető.
3.7.3 Ezektől a szabályokból eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.
3.8 Fedeztetés feltételei
3.8.1 A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a hozzá párosított egyed megfeleljen.
3.8.2 Fedeztetési igazolás
A szabályos fedeztetésnél a fedezőkan tulajdonosa kiállít egy, a nevére vásárolt és nyilvántartott fedeztetési igazolást. (Nem átruházható!) Aláírásával igazolja, hogy szemtanúja volt a fedeztetésnek és az első két példányt átadja a szuka tulajdonosának. A fedeztetési igazolás első példánya a törzskönyvezés alapbizonylata, a második példány a fajtagondozó egyesületet illeti meg, a harmadik példánya a kantulajdonos tulajdonában marad.
3.8.3 Fedeztetési díj
A fedezőkan tulajdonosának joga van arra, hogy csak a fedeztetés ellenértékének megadása után írja alá és adja át a szuka tulajdonosának a fedeztetési igazolást. Biztosítékként azonban nem tarthatja vissza a szukát.
3.8.4 Importált fedezőkanoknál csak olyan származási lap ismerhető el, amely az MEOESZ által kiadott, honosított számmal lett ellátva.
3.8.5 Adminisztratív szempontból mesterséges megtermékenyítésnek az állatorvos által végzett beavatkozást tekintjük. Amennyiben a beavatkozás során mind a kan, mind a szuka jelen van, akkor az állatorvos igazolást ad arról, hogy a kan és a szuka egyedi azonosításáról meggyőződött.
Friss és fagyasztott sperma felhasználása esetén (amikor az apaállat nincs jelen) az állatorvos igazolást ad ki a termékenyítés tényéről. Az igazolás során a beérkező dokumentumok alapján igazolja a kan kutya kilétét.
Az alombejelentés során a szukatulajdonos köteles az eredeti kísérődokumentumokat az alombejelentő mellé csatolni.
A spermát biztosító fedezőkan tulajdonosának adnia kell egy aláírt fedeztetési igazolást a szuka tulajdonosának az állatorvos által kiadott igazolás mellé.
3.8.6 Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.
3.9 Alombejelentés
3.9.1 Az alombejelentőt az NVE-nél lehet beszerezni. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Először a kanokat, azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szuka, és a kan tenyészszemle bírálati lapjának és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá csatolni kell a fedeztetési igazolást munkateljesítmények bírálati lapját és a kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok másolatát is.
Mellékelni kell továbbá az állatorvos által elvégzett chipelési jegyzőkönyv egy aláírt eredeti példányát.
3.9.2 Mellékelni kell továbbá mindazon körülményeket igazoló okiratokat eredetiben amelyek igazolják, hogy a szülők eleget tettek a fajtagondozó által meghatározott minimális vagy speciális tenyésztésbe vétel feltételeinek és ennek alapján meg kell jelölni, hogy milyen minősítésű származási lapra kíván jogosultságot szerezni a tenyésztő az adott egyed vonatkozásában.
3.10 Az alom törzskönyvezés szabályai
3.10.1 Minden, a MEOESZ keretein belül tenyésztett és regisztrált kutyát állandó és hamisítás ellen biztosított egyedi azonosítóval kell ellátni (mikrochip), amely fel van tüntetve a származási lapon.
3.10.2 Rövidszőrű és drótszőrű német vizslák esetében származási lapot csak azok az utódok kapnak, melyeknek szülei a fajtagondozó szervezet által támasztott feltételeknek is megfelelnek.
– FCI által elismert származási lap
– Tenyészszemle tenyészthető minősítés
– Képesség vizsga és Őszi tenyész vizsga minősítés
– Csípőizületi dysplasia eredmény (mentes, majdnem mentes)
Az általános szabályzás a MEOESZ törzskönyvezési s
szabályzatában rögzítettek szerint érvényes.
3.10.3 Az almot abban az országban kell regisztrálni, ahol a szuka tulajdonosa állandó lakhellyel rendelkezik. Tehát a MEOESZ csak annak a szukának az almát törzskönyvezi, amelynek a
tulajdonosa magyarországi állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik.
3.10.4 Ha „az állandó lakóhelyet” törvényesen nem lehet meghatározni, a szuka tulajdonosának joga van az almot világra hozatni és törzskönyvezni a MEOESZ-nél, ha a fedeztetés
időpontjában Magyarországon lakik és teljesülnek az alábbi feltételek:
– a tulajdonosnak teljesítenie kell a MEOESZ tenyésztési követelményeit,
– a tulajdonosnak be kell szereznie egy igazolást, amelyet az illetékes helyi hatóságok adtak ki azon a helyen, ahol lakik, jelezve, hogy Magyarországon marad (megszakítás nélkül) minimum 6 hónapon keresztül. (lakcímkártya alapján)
Kivételek tehetők azokban az esetekben, ha a kutyák tenyésztője egy olyan országban lakik, amelynek nincs FCI által elismert törzskönyve. Ezt a tenyésztő regisztráltathatja
az almot abban az országban, amely FCI által elismert törzskönyveket vezet.
3.10.5 Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni.
Ha a kölykökről 6 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni.
3.10.6 A szukát csak egy kan fedezheti be. Ha ez nem így történt, akkor, a tenyésztő költségére, DNS vizsgálattal bizonyítani kell, hogy melyik kölyök, melyik kantól származik.
3.11 Kennel nevek, kennel-névvédelem
3.11.1 A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják és az összes általa tenyésztett egyedet – illetve fajtát –, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható, kivéve örökösödést családtagok között. A kennel nevet nem lehet megváltoztatni. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedet, nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek.
3.11.2 A kennel nevet a kölykök születése előtti időszakban, az alom bejelentése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell a MEOESZ-nél igényelni.
3.11.3 A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre.
3.11.4 Olyan tenyészszukák esetében, amelyeknek tulajdonosai különböző FCI tagországokhoz tartoznak, szerződést kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról.
3.11.5 Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok jogai és kötelességei világosan kitűnnek.
3.11.6 Szankciók: 3. pontban leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kutyák származási lapot nem kaphatnak.
1. TELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATI SZABÁLYZAT
4.1 Tenyészszemle szabályzat
4.1.1 A tenyészszemle célja
Csak egészséges, sajátosságaikra jellemző, kifogástalan és a standard követelményeknek megfelelő német vizsla tenyésztésre való használata engedélyezett az NVE-ben. Tenyésztésre alkalmatlan rövidszőrű és drótszőrű német vizslát a tenyésztésből ki kell zárni.
4.1.2 Tenyészszemle rendezvények
Tenyészszemle csak az NVE elnöksége által kiírt helyen és időpontban tartható, melyet országos szakirányú folyóiratokban közzé kell tenni megfelelő időben. A tenyészszemle bíróit az elnökség döntése alapján az NVE elnöke kéri fel és a rendezvényre küldését a MEOESZ BT-től kéri.
A tenyészszemlék számát az NVE elnöksége évente igény szerint határozza meg. Főtenyészszemlét évente egy alkalommal szervez. Az NVE elnöksége szükség esetén több főtenyészszemlét is rendezhet, amelyet az egyesület éves programjában meghirdet.
4.1.3 Tenyészszemle bíró
A tenyészszemlén, főtenyészszemlén az NVE elnöksége jól képzett, az FCI által is elismert bírót hív meg, mint tenyészszemle bírót. A bírónak az NVE tenyésztésvezetője által tartott tájékoztatáson kell részt venni, ahol megismeri az NVE tenyésztési szabályzatát. Főtenyészszemlén minimum két bíró, tenyészszemlén egy bíró bírálhat.
4.1.4 Tenyésztés-engedélyezési bizottság
4.1.4.1 A tenyésztésengedélyezési bizottság áll az NVE tenyésztési vezetőjéből, az NVE elnökéből ill. megbízottjából, tenyészszemle bírókból és a fajta tenyésztési felelőséből.
4.1.4.2 A tenyésztésengedélyezési bizottság dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. Hibás tenyésztésengedélyezési döntéseket a tenyésztésengedélyezési bizottság érvényteleníti.
Lehetnek olyan tények, amelyek kynológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák, vagy tiltják (pld.: örökletes betegségek az utódoknál, idegrendszeri tulajdonságok fellépésé: emberrel szembeni agresszivitás ill. túlzott félénkség), a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg vagy egy újabb bemutatást, kérhet. A végleges döntésig a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz e felfüggesztés ellen nem lehetséges.
4.1.4.3 A tenyésztés-engedélyezési bizottság döntése ellen az NVE elnökségéhez lehet 15 napon belül fellebbezni. Az itt született döntés végleges.
4.1.5 Záró rendelkezések
4.1.5.1 A tenyészszemle szabályzat és a végrehajtási rendelkezések az NVE tenyésztési szabályzatának alkotórésze.
4.1.5.2 Ez a tenyészszemle szabályzat a fajtagondozó szervezet elismerésének időpontjától lép életbe, végrehajtás ütemezéssel. A tenyésztési szabályzatot az NVE folyamatosan kívánja bevezetni.
4.1.5.3 A tenyésztési engedélyt egy életre adja ki a NVE. Abban az esetben, ha a tenyésztési szabályzat kritériumának nem felel meg az egyed, akkor a tenyésztési engedélyt vissza kell vonni.
4.1.5.4 Tenyészkanoknak főtenyészszemlén ajánlott a részvétel, legalább egy esetben 30 hónapos korig. Főtenyészszemlén csak ŐTV letétele, HD bevizsgálás és tenyészszemle tenyészthető minősítés után vehet rész, amit szintén 30 hónapos korig kell letenni.
4.1.6 A tenyészszemle végrehajtási rendelkezései
4.1.7 A tenyészszemlét ott kell tartani, ahol elegendő hely van a megfelelő mozgáshoz. A helyszínen kell lennie az NVE egyik területi tenyésztési képviselőjének, aki az azonosítást végzi a bírálat előtt.
4.1.7.1 A nevezés a tenyészszemlére írásban nevezési lapon történik, legkésőbb 30 nappal a tenyészszemle napja előtt amelyet az NVE képviselőjének címére kell megküldeni postán a származási lap másolatával és a tenyészszemle díj befizetését igazoló lap másolatával.
4.1.7.2 A tenyészszemle rendezőjének feladatai:
– az adatok teljességét és helyességét felülvizsgálja,
– az NVE elnökét tájékoztatja a nevezések helyzetéről,
– bírálati lapok előkészítése,
– összesítő készítése, és továbbítása a NVE hivatalos címére.
4.1.8 A feltételek a részvételhez
4.1.8.1 A tenyészszemlén csak olyan rövidszőrű és drótszőrű német vizsla vehet részt, amely az NVE által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyésztés engedélyezés megkezdése előtt a rendezőnek be kell jelenteni: ez szabályozza a részvételt. Minden rövidszőrű és drótszőrű német vizslának a mikrochip szám alapján azonosíthatónak kell lenni. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható.
Kanoknak és a szukáknak legalább 12 hónaposnak kell lennie.
4.1.8.2 A tenyésztés engedélyezés napján a következő iratokat kell bemutatni:
– Eredeti származási lapot.
– Az addig megszerzett eredményeket igazoló iratokat (pl: ŐTV, HD bevizsgálás)
– A tenyésztés engedélyezés helyszínére való belépéskor a kutya érvényes oltási könyvét kell bemutatni.
4.1.9 A Tenyészszemle lefolyása
Minden bemutatott rövidszőrű és drótszőrű német vizsla részére az MEOESZ által kiadott bírálati lap kerül kitöltésre.
4.1.9.1 A tenyészszemle bírálati lapot minden kutya bírálata közben jegyző tölti ki a bírók diktálása alapján. A kutya tulajdonosa megkapja az eredeti példányt, amelyet tenyészszemle bíró aláír. A jegyző feljegyzi a tenyészszemle eredményét a kutya eredeti származási lapjára. A tenyésztésengedélyezés után a kutya tenyésztése megengedett, amennyiben az NVE Tenyésztési Szabályzatában előírt további feltételeknek megfelel.
A bírálati lap második példánya az összesítővel együtt 15 napon belül elküldésre kerül a MEOESZ törzskönyvezéshez, a tőpéldány az összesítő másolatával az NVE-nél kerül megőrzésre.
4.1.9.2 A standardnak megfelelő kinézet és mozgás elbírálása:
– a rövidszőrű és drótszőrű német vizslákat lényeges segítség nélkül kell bemutatni a bírónak (vezetés tempós ügetésben, laza pórázon). Minden rövidszőrű és drótszőrű német vizslát tisztán kell bemutatni. A drótszőrű német vizsla esetén külön meg kell vizsgálni a szőrtakarót és minősíteni kell.
4.1.9.3 A rövidszőrű és drótszőrű német vizsla fajták standard előírásaiban megnevezett hiányosságokat súlyossági fokuknak megfelelően értékelni kell.
A tenyésztésből önmagukban kizáró okok:
– Egy vagy mindkét here hiánya.
– Fogzáródási hibák (csak az ollós harapás az elfogadott, a harapófogós nem. (Harapófogó harapásról akkor beszélünk, ha legalább két metszőfog tétre harap.))
– Örökletes betegség: terhelt csípő, Dysplasia, Etrópium és Entrópium, stb.
– A következő hibák közül egy vagy több jelentkezése korlátozást ill. felfüggesztést vonhat maga után:
– viselkedési hibák (agresszivitás, túlzott félénkség)
– jelentékeny pigment hiány, szőrhiány
4.1.10 Felfüggesztések
Felfüggesztések lehetnek amennyiben várható, hogy egy megállapított hiba a felfüggesztés idején belül megszűnik. Ha egy kutyát felfüggesztettek ugyanabból az okból második alkalommal nem lehet felfüggeszteni. Ebben az esetben nem kap tenyésztési engedélyt.
4.1.11 Ideiglenes tenyésztésbe vétel
(azaz bizonyos ideig korlátozva van a tenyésztése)
Ideiglenes tenyésztési engedély időtartam- vagy alomszám korlátozással adható.
Amiről az NVE Tenyésztési Szabályzata nem rendelkezik, arra vonatkozóan
az FCI és a MEOESZ Tenyésztési Szabályzatai az irányadóak.
II.
SZABÁLYZAT A RÖVIDSZŐRŰ ÉS DRÓTSZŐRŰ NÉMET VIZSLA EBFAJTÁK TÖRZSKÖNYVEZÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ
A TÖRZSKÖNYVEZÉS CÉLJA
A tenyésztési-, teljesítményvizsgálati adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyészértéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány alakuljon ki, melynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik.
A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása és megjelölése.
Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.
A rövidszőrű és drótszőrű német vizslák törzskönyv vezetését a MEOE Szövetség végzi – MEOESZ Törzskönyvezési szabályzata alapján.
SZÁRMAZÁS IGAZOLÁS FAJTÁK ÉS KONFIRMÁCIÓS SZABÁLYZAT (MEOESZ Törzskönyvezési szabályzat alapján történik, kiegészítve e szabályzat keretében arövidszőrű és drótszőrű német vizsla fajták specialitásaival.)
REGISZTRÁCIÓS LAP:
A regisztrációs lap azon eb törzskönyvének adatairól kiállított hiteles másolat, amely eb
1. törzskönyvi adatai nincsenek vagy aszerint nem rendelkezik a 3 generációra visszavezethető FCI által elismert törzskönyvben rögzített felmenőkkel (ismeretlen vagy részben ismeretlen felmenő) de a fajtagondozó szervezet az egyedet a fajtajellegnek megfelelően minősítette vagy
2. olyan szülőpár utódja került bevezetésbe a törzskönyvbe, amely/ek ki vannak zárva a tenyésztésből vagy az egyed maga szín vagy szőrzethibás vagy (egyszínű fekete drótszőrű vagy simaszőrű pofaszakál nélkül)
3. olyan szülőpár utódja amely nem tett eleget a fajtagondozó szervezet által a tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek. (Nincs Őtv vizsgája stb.)
Az 1. és 2. pontban meghatározott egyed törzskönyvi adatairól az egyed teljes életében csak regisztrációs lap állítható ki, utódai törzskönyvi nyilvántartásba nem vehetőek!
A 3. pontban meghatározott egyed a törzskönyvéről származási lap kiállítására lehetőség van abban az esetben, ha az egyed maga utólag a konfirmációs eljárás fajtagondozó szervezet által meghatározott feltételeit teljesítette. (Pl.: teljesíti az ŐTV-t, HD-vizsgálat, tenyészszemle stb.)
A regisztrációs lap tartalma mindenben megegyezik a törzskönyvi adatokkal, de csak az egyed szüleinek nevét tartalmazza, a további felmenői generációk nem kerülhetnek feltüntetésre akkor sem, ha ismertek.
A regisztrációs lap alapján export pedigree kiállítására nem kerülhet sor.
KONFIRMÁCIÓS SZABÁLYZAT
Konfirmációs eljárás azon egyedek származási lapra jogosultságának megszerzésére irányuló eljárás, amelyek „RC” jelű regisztrációs lappal rendelkeznek, vagyis fentiekben Regisztrációs lap bekezdés 3. pontja szerinti regisztrációs lapjuk van.
Azon „RC” jelű regisztrációs lappal rendelkező egyedek akik a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla tenyésztési szabályzatában leírt követelményeknek eleget tesznek Standard származási lapot kaphatnak. Az egyednek teljesíteni kell az alábbiakat az NVE-nél:
– KV minősítés
– ŐTV minősítés
– Tenyészszemle tenyészthető minősítés
– HD (mentes, majdnem mentes)
(17 hónapos kort betöltött egyedeknél el kell tekintsünk a képesség vizsgától.)
A konfirmáció 5 éves korig történjen meg ha a feltételek adottak.
A konfirmáció gyakorlati menete:
Kérelmező elektronikus úton benyújtja az eb regisztrációs lapjának, tenyészszemléjének (küllemi és képességvizsgálat) valamint összes szűrési eredményét és írásban kifejezi szándékát, miszerint a tulajdonában lévő eb konfirmációját kéri, ezzel együtt kéri a regisztrációs lap cseréjét és a „STANDARD” származási lap kiállítását. A kérelmet és az igazolásokat postai úton a Rövidszőrű és Drótszőrű Egyesület címére kell eljuttatni.
Az NVE tenyésztési vezetője felveszi a kapcsolatot a tenyésztési tanáccsal és döntést hoz. A tenyésztési vezető ezen döntés birtokában továbbítja a MEOESZ részére a kérelmet. A „STANDARD” származási lapot a MEOESZ állítja ki.
SZÁRMAZÁSI LAP
A származási lap a törzskönyvről kiállított hiteles másolat, annak tartalma a törzskönyv tartalmával kiállításkor megegyezik, de tartalmazza a kiállító aláírását és a kiállítás dátumát is. A származási lap a törzskönyvi adatok közül a felmenők eredményeit annyiban nem tartalmazza teljes körűen, hogy nagyszülőktől kezdődően a feljegyezhető eredmények mennyisége a rendelkezésre álló hely függvénye.
„STANDARD” SZÁRMAZÁSI LAP
Azon, származási lapra jogosult egyedek törzskönyvi adatairól kiállított legalább 3 generációs, szöveges részében kétnyelvű (angol és magyar) másolat, amely egyed mindkét szülőpárja teljesítette a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla egyesület tenyésztésbe vételi feltételeit, betartotta az egyesület tenyésztési szabályzatát.
„PRÉMIUM” SZÁRMAZÁSI LAP
Tartalma megegyezik a „STANDARD” származási lap kiadásának feltételeivel és formájával, de látványosan és feltűnően elhelyezett speciális hologrammal feltüntetésre kerül rajta, ha mindkét szülő teljesítette a rövidszőrű és drótszőrű német vizslaegyesület fajtagondozó szervezet által meghatározott prémium tenyésztési feltételeket és speciális tenyésztési koncepciójának megfelel.
„PRÉMIUM” származási lap tenyésztési feltételei:
– 17 hónapos koráig teljesíti a képességvizsga követelményeit I. díjban.
– 30 hónapos koráig teljesíti az Őszi tenyész vizsgát I. díjban.
– tenyészszemle: tenyészthető és kitűnő küllemi minősítés
– HD csípűizületi dysplasia szűrésen esett át és a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla egyesület dysplasia központjába eljuttatta a röntgen felvételt archiválásra és a minősítése megfelelt a tenyésztési követelményeknek.
– Mindenes vizsla vizsgán legalább II. díjas minősítés. A német vizsla standard szerint is mindenes vizslák, tehát ettől a feltételtől nem tekinthetünk el.
A Standard és Prémium származási lap alapján helye van export pedigree kiállításának!
Az itt nem meghatározott kérdésekben a MEOESZ szabályzatai érvényesek.
A tenyésztési és törzskönyvezési szabályzatot a Német Vizslások Egyesülete taggyűlése a
19/2016. (06. 30.) „Tgy” számú határozatával fogadta el.
Összefoglaló táblázat: 1. számú melléklet
Dunaföldvár, 2016. június 30.
NVE elnöksége
1. számú melléklet
ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
TENYÉSZTÉSI ÉS TÖRZSKÖNYVEZÉSI FELTÉTELEK RÖVIDSZŐRŰ ÉS DRÓTSZŐRŰ NÉMET VIZSLÁK RÉSZÉRE
REGISZTRÁCIÓS LAP
„STANDARD” SZÁRMAZÁSI LAP
„PRÉMIUM” SZÁRMAZÁSI LAP
Azok a rövidszőrű és drótszőrű német vizsla utódok kapják amelyek a MEOESZ Törzskönyvezési szabályzata 7.§, 8.§-ban részletezett feltételeinek, illetve az NVE általános tenyésztési feltételeinek nem felelnek meg.
3 generációra visszavezethető FCI által elismert törzskönyben rögzített felmenőkkel rendelkezik az utód.
Tartalma megegyezik a „STANDARD” származási lap kiadásának feltételeivel, de speciális hologram kerül rá, amennyiben az NVE által előírt prémium tenyésztési feltételeket teljesíti.
Az NVE tenyésztési feltételrendszerének teljesítése esetén konfirmációs eljárással származási lapot kaphat az utód.
Mindkét szülőpárja teljesítette az NVE által előírt a tenyésztésbe vételhez minimumként meghatározott feltételeket:
– KV minősítés (I. díj)
– KV minősítés
– ŐTV minősítés (I. díj)
– ŐTV minősítés
– TSZ Tenyészthető kitűnő minősítés
– TSZ Tenyészthető minősítés
– HD mentes, majdnem mentes
– HD mentes, majdnem mentes
– MIVV (Mindenes Vizsla Vizsga min. II. díj)